A tiszai ciánszennyezésért beperelt romániai cég biztonsági állapotáról hallgatott meg szakértői tanúvallomást Budapesten a bíróság jún. 19-i tárgyalásán. A felperes a tárgyaláson kifogásolta, hogy az alperes minden lehetőséget megragad a per elhúzására. Ezzel egyidőben a ciánszennyezések ellen tiltakozott 25 ország mintegy 45 zöld szervezete azon a közmeghallgatáson, melyet a Világbank Budapesten tartott ötnapos tanácskozása alkalmából rendezett érdeklődők számára. Stephanie Roth romániai környezetvédő a tervezett Verespatak melletti bányaberuházásra hívta fel a figyelmet, amelynek kivitelezése a Világbank hitelfolyósításával akár már holnap megkezdődhet. A ciános technológiával tervezett létesítmény jövőbeni meghibásodása esetén Magyarországra is káros hatással lenne. /Cián-per, nemzetközi tiltakozással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2003. március 20.
Hatalmas felháborodást váltott ki a Verespatak mellett fekvő Szarvaspatak falu ortodox papjának bejelentésem aki a misén ismertette elöljárója, Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek február 21-i keltezésű - a Rosia Montana Gold Corporationnak (RMGC) címzett - levelét, amelyben elfogadta a kanadai-román cég javaslatát, és beleegyezését adta a falu három temetőjének mihamarabbi "átköltöztetésébe". A falubeliek körében az elhangzottak nagy felháborodást keltettek. Stephanie Roth, a Verespatak megmentéséért harcoló Alburnus Maior civil szervezet aktivistája elmondta: az ortodox érsek döntése nem csupán a három helyi temető sorsát érinti. Ezzel az érsek beleegyezett abba, hogy Szarvaspatak mintegy 300 lakosát is kitelepítsék. A levél Verespatak és az ott lévő két ortodox templom és három ortodox temető sorsát is eldöntötte. A temetőköltöztetés az RMGC pénzén történne, hiszen az egyház és az aranybánya egyezsége szerint valamennyi költség a kanadai-román céget terheli. Remus Onisor lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség tanácsosa elismerte: Andrei érsek valójában beleegyezett az aranybánya terveibe. Március 4-én a Román Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a verespataki aranybányászati terveket. A tudósok felkérték a kormányt, az ország parlamentjét, hogy akadályozzák meg az RMGC tervének valóra váltását. A parlament decemberben elutasította a Nagy-Románia Pártnak a verespataki terv leállítását célzó egyszerű bizalmatlansági indítványát. /T. Sz. Z.: Ortodox igen a verespataki temetők elköltöztetésére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. július 26.
A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmánya ügyében rendezett első nyilvános fórumra Verespatakon került sor július 24-én. Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája elmondta: Verespatakon jelenleg két brit botanikus dolgozik. A hónap végén pedig nagyobb, amerikai és nyugat-európai szakértői csoport utazik a helyszínre. Tagjai két hetet töltenek majd Verespatakon, s a Román Akadémia szakértőivel együtt a toxikológia, a ciánvegyészet, a vízminőség, a régészet és a bányaterv megannyi más szempontjából megvizsgálják a tervezett beruházás várható hatásait. /T. Sz. Z.: Nyugati szakértők vizsgálódnak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Az Alburnus Maior és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni a nyilvános vitasorozat első rendezvényét. A környezetvédők „Véget ért az aranykorszak”, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát” feliratokkal tiltakoztak az esemény és a verespataki kitermelés ellen. Elsőként John Aston, a Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég alelnöke próbálta megnyugtatni a kedélyeket, de bevezető szavait még nagyobb elégedetlenség fogadta. A verespataki projektet támogató Pro Verespatak Egyesület tagjai tapssal próbálták elnyomni a környezetvédők bekiabálásait. Verespatak község lakossága két táborra szakadt: egyik része támogatja, a másik része pedig ellenzi az aranykitermelést. Augusztus 28-ig további tizenkét helységben szerveznek nyilvános vitát. /Dézsi Ildikó: Verespatakon kezdődött a nyilvános vitasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
